~11..♥

Heeeloo:)  Először is szeretnék gratulálni Gregnek az esküvőjükhöz és a kisbabához.:)))
Sajnos megint elég sokat kellett várni az új részre, ezért bocsánatot kérek:)
Ma megnéztem három Glee epizódot, szóval ez most elég optimista rész lett:D Továbbra is várom a feliratkozókat és a komikat:). Nagyon jól esnek ezek:)♥ Jó olvasást:)
ui: Boldog nyulaat:))

-Jázmin? Hogy kerülsz ide? -hallottam meg egy férfi hangját a hátam mögül, mire megfagyott a vér az ereimben. Csiga lassúsággal, tátott szájjal fordultam meg, még mindig a sokk hatása alatt.

-Apa?

-Mit keresel itt?-kérdeztem komor arccal. Közelebb jött, de én tartottam a távolságot. Semmivel sem volt jobb mint anya.

-Itt dolgozom. Háttérmunkás vagyok a showban. De te hogy kerülsz Londonba?

-Most itt élek.-válaszoltam röviden, és legszívesebben otthagytam volna.

-Ideköltöztetek?-láthatóan meglepődött. Hát ha még tudta volna a részleteket.

-Nem. Csak én. Anya otthon van. Vagy épp megint üzleti úton. Vagy fogalmam sincs. És tudod mit? Nem is érdekel. Mindketten megkeserítettétek az életemet. De most boldog vagyok. Most is vannak akik bántanak, de sokan szeretnek. Tőlük megkapom azt a szeretetet amit mindig hiányoltam a családunkból.-buktak ki belőlem a szavaim. Végre szembesíthettem őt az érzéseimmel.

-Szeretném jóvá tenni amit elrontottam. Megváltoztam, teljesen más ember vagyok.-hát persze. A tipikus duma. Nem voltam kíváncsi a mentegetőzéseire, se rá.

-Mennem kell. Felejtsd el, hogy összefutottunk. Én is azt fogom.-azzal elmentem a közeléből. A műsor még folyt, de már nem Niallról és rólam volt szó. Egy kicsit szédültem, a szám teljesen kiszáradt, és féltem, ha nem megyek azonnal friss levegőre ott helyben összeesek. Futva mentem egy kijárathoz, majd kiérve nagyokat szippantottam a levegőből. Megtöltötte a tüdőmet, és máris kezdtem jobban érezni magamat. Volt ott néhány gerenda, amik valószínűleg az építkezés után maradtak ott. Leültem az egyikre, és az arcomat a tenyerembe temettem. Túl furcsa is lett volna, ha minden rendben megy. Még is mit gondoltam? Hogy majd eljövök Londonba, minden szép és jó lesz, mindenki szeretni fog? Hát az élet nem ilyen. Nekem pedig már rég meg kellett volna tanulnom nem álomvilágban élni. Eddig csak egy embertől hallgattam a folytonos szidásokat, most meg rögtön több tucat ember döngöl a földbe. De erős leszek. Nem engedhetem meg magamnak, hogy még egyszer olyan mélyre süllyedjek. Ki fogok állni magamért. És ha bele pusztulok is, akkor is boldog leszek. Ez lesz az új életcélom. Teljesen meg fogok változni.

Felálltam, és visszamentem az épületbe. A fiúk aláírásokat osztogattak, és fényképeket csináltak. Niall arcán egy kis aggodalmat láttam, de mikor találkozik az arcáról rögtön megnyugodott. Egy olyan „minden rendben?” nézéssel figyelt, én pedig magabiztosan bólintottam, majd odamentem mellé. Átkarolta a derekamat, én pedig nyomtam egy puszit az arcára. Bizony, az új Jázmin nem fél kimutatni az érzéseit. A tömeg lélegzet visszafojtva nézte a kis jelenetet. Ami a legjobban megdöbbentett, az ez után következett. Egy lány elkezdett tapsolni, majd többen is követték. Nem sokan, de épp elegen ahhoz, hogy boldoggá tegyenek. Néhány lány lenézően tekintett rájuk. Észrevettem őt is. A lányt akivel a mosdóban találkoztam. A szemei villámokat szórtak rám. Hátat fordított és elment. Nem érdekelt. Rámosolyogtam Niallra, ő pedig boldogan viszonozta.

-Kint megvárlak titeket.-súgtam a fülébe, majd átverekedtem magam a tömegen. A főbejáraton mentem ki. Nem volt értelme bujkálnom. Elindultam a járdán. Nem tudtam merre megyek, csak hajtott a lábam. Találtam egy játszóteret. Nem volt nagy szám, épp csak egy hinta, egy csúszda és egy homokozó volt ott. Beleültem a hintába, és elkezdtem hajtani.

Élveztem ahogy a szél belekap a hajamba, és hogy a föld fölött lebegek. Nem csak a hinta, hanem a boldogság miatt is. Nem járt arra senki, teljesen egyedül voltam. Én és az álomvilágom. Igen, az álomvilágom. Ugyanis mindenkinek szüksége van egy álomvilágra. Épp csak tudni kell, hol kell elválasztani a valóságtól. Tetszett az új énem, és az új életfelfogásom. Az új környezet jó hatással volt rám. Énekelni kezdtem a Forever youngot. A hangom velem együtt szállt a széllel. Csukott szemmel élveztem a dalt, míg feltűnt, hogy valaki néz engem.

Niall állt előttem. Nekitámaszkodott a csúszdának és úgy nézett rám. Láttam rajta, hogy büszke rám, és én is az voltam. Kiszálltam a hintából, és a nyakába ugrottam.

-El sem tudod képzelni mennyire boldoggá tettél.-nézett a szemebe, majd egy lágy csókot hagyott az ajkaimon.- Jasy, lennél a barátnőm?

-Örömmel-dörzsi szivaccsal sem tudták volna levakarni a fülig érő mosolyomat az arcomról.

Összekulcsoltuk a kezünket, és úgy sétáltunk hazáig. Elmondtam neki az új világszemléletemet, és nagyon örült neki. Ő mesélt a műsorról, és a rajongókról.

Beléptünk a házba, de nem találtunk senkit, majd meghallottuk a kiabálásokat. Kifutottunk az udvarra, ahol a négy srác a medencébe ugrált.

-Óó a kis szerelmes pár!-szólt Louis mikor észre vett minket. Összenézett a többiekkel, majd mind a négyen elindultak felénk. Próbáltan Niallba kapaszkodni, de Loui felkapott, és egyenesen a medencébe ugrott velem. Zayn, Liam és Harry eközben Niallt vette kezelésbe. Megfogták kezét,lábát, bedobták a vízbe, majd ők is utánunk ugrottak. Kezdetét vette egy hatalmas „nyomjuk le a másikat a víz alá” harc, amiben engem sem kíméltek. Úgy másfél óra után, mire mindenkinek tele ment az orra a klóros vízzel, megegyeztünk egy holtversenyes győzelemben, majd lassan mindenki szétszéledt. Liam Daniellet hívta fel, Zayn fázott, Harrynek randija volt, Louis pedig Eleanorral találkozott, így csak mi maradtunk.

Úszkáltunk, beszélgettünk és élveztük egymás társaságát. Ott voltunk egymásnak és csak ez számított. Tehát ilyen lenne a szerelem?!..