~2..♥

Sziasztok!:) 

Elég rövid rész lett, de azért remélem valamennyire elnyeri a tetszéseteket. Kérnélek titeket, hogy kommenteljetek, vagy pedig a bejegyzés alján szavazzatok, hogy hogy tetszett a rész. előre is köszönöm. Jó olvasást.:))

A délután hátra lévő része a szokásosan telt. Filmnézés, süti sütés, napozás. Felmentünk az emeletre, hogy mindketten lezuhanyozzunk. Én kezdtem. Szennyes gönceimet a ruhatartóba dobtam, beálltam a forró víz alá, és hagytam, hogy a vízcseppek végigperegjenek a testemen, mintha ezzel a napi stressz is távozna belőlem. Megmostam magam tusfürdővel és törölközővel körbetekerve kiléptem a fürdőszobámból. Niki háttal állt nekem. Mikor hallotta, hogy végeztem felém fordult.

-Mik ezek?-kérdezte a kezében néhány múlt heti rajzomat tartva. Nem tudtam megítélni a hangja alapján, hogy szomorú vagy ideges-e, ezért lehajtottam a fejemet. Anya nem szereti azt, ahogy kinézek, szerinte kövér vagyok. Lehet, hogy igaza van. Tudom, hogy nem vagyok csont sovány, mint ő, de milyen anya az, aki nem képes elfogadni a gyerekét olyannak, mint amilyen. Rengeteg vitánk volt ezzel kapcsolatban, amik általában ajtócsapkodásokkal végződtek. Nem szívesen beszéltem ezekről. Jobban szerettem magamban tartani vagy lerajzolni.

-Jázmin, ne hallgass anyukádra. Gyönyörű vagy, vékony, tehetséges, és hihetetlen személyiség. Ha ezt ő nem tudja értékelni, az már legyen az ő baja.-gyengéden vállba lökött, hogy kiváltson belőlem valami reakciót.-Na kérek egy mosolyt.

Imádom, hogy ilyen optimista. Minden helyzetben képes felvidítani, és ezt nem tudom eléggé megköszönni neki.

-Na én most megyek zuhanyozni, és ajánlom, hogy mire visszajövök az a süti elfogyjon a tányérról, mert nem vagy kövér!-dobott egy csókot és eltűnt az ajtó mögött. Beleharaptam a muffinba, mert tudtam, hogy addig úgy sem hagy nyugton, majd megnéztem, hogy kaptam-e új e-mailt.

JamesH913: Szia, hogy vagy? Mi jót csináltatok?

Jasy621: szia. Jól vagyok. Csajos dolgok, nem avathatlak be;) nem sokára folytatjuk a pizsipartival.

JamesH913: Izgalmasnak hangzik. Na akkor nem is zavarlak. Majd beszélünk. Jó éjt.

Jasy621: Rendben. Neked is.

Felvettem egy topot meg egy rövidnadrágot, aztán előpakoltam a párnákat, takarókat. Hoztam fel a szobába nasit és már kész is volt minden a pizsipartihoz.

-Na kész vagyok.-lépett ki Niki a fürdőből. Lehuppant az ágyra és válogatni kezdett a filmlistából.-Mit nézzünk? Romantikus, vígjáték horror?-kérdezte monoton hangon, fel sem nézve a képernyőről.

-Horrort ne! Tudod milyen vagyok-utáltam a horrort. Soha nem bírok tőle aludni. Lehet, hogy ez 16 évesen már a szánalmas kategóriába tartozik, de én akkor is elég ijedős vagyok. -Legyen romantikus.

-Oké. Levelek Júliának?

-Tökéletes. - bevackoltuk magunkat, és kezdetét vette a film.

Mindketten egyet értettünk abban, hogy ez Amanda Seyfried egyik legjobb filmje.

-Igyunk kakaót.-mondta Niki a film után. Lementünk a konyhába, és nekiálltam kakaót készíteni, míg ő felült a pultra.

-Utálom, hogy egy helyes srác sincs ebben a városban. Aki meg helyes, az bunkó, van barátnője, vagy meleg.-kezdte fájdalmas arccal. Én csendben hallgattam, és próbáltam visszatartani a nevetést. Akárhányszor romantikus filmet néztünk, ezt utána mindig végig kellett hallgatnom.

-Na mit hallgatsz? Nincs igazam?-kérdezte felháborodva.

-Tudod jól mi a véleményem erről.-mondtam és visszamentünk a szobába a kakaókkal a kezünkben. Számomra sokkal fontosabb hogy egy fiú hogyan viselkedik. Inkább legyen kedves és gondoskodó, mint hogy úgy nézzen ki, mint egy görög félisten. Inkább legyen szerény, mint egoista. De ez csak az én véleményem.

-Mikor találsz magadnak egy olyan srácot?-kérdezte hitetlenkedve, mire megint csak mosolyogtam.-Hoppá. Ismerem én ezt a mosolyt. Na ki vele.

-Elkezdtem e-mailezni egy angol sráccal. Nagyon aranyos. Ennyi az egész.-mondtam paradicsom vörösen.

-De izgi. És hogy hívják?-kérdezte Niki csillogó szemekkel. A neve. Hiszen nem is tudom a nevét.

-Hát valamilyen James. Legalábbis ez a felhasználóneve.-szégyelltem, hogy még a nevét sem tudom. Nem is én lettem volna. Az örök szerencsétlen.

-Akkor kérdezzük meg.-vetette fel, és mindketten odaültünk a laptomohoz. Írtam neki egy e-mailt, hogy árulja el mi a neve. Egy hatalmas csomót éreztem a hasamban míg a válaszra vártunk. Hamar megjött az üzenete.

JamesH913: Nem tudom mond-e neked valamit az a név, hogy Niall Horan.